2017. május 31., szerda

Temetői műemlék sírok és szobrok


Bár kevesen tudják, de sok műemlékkedvelő turista csak miattuk keresi fel községünket. 
Ezek a temetőben álló

MŰEMLÉK SÍROK ÉS SZOBROK.



Mihályi temetőjében XVIII - XIX. századi műemlék sírokat találunk, amelyek a falu birtokos családjainak készültek. Köztük a Tóth, Barthodeiszky (fenti képen) és a FiáthDőry családok síremlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn. Elmehetünk a Mihályi zárdaiskolában tanító nővérek sírjai mellett is.


















A képen látható Fiáth-sírokat 2006-ban még két hatalmas vérbükk fa óvta (jobbra).

A sírok mellett állnak az 1763-ból származó barokk műemlék szobrok is, 
a Feszület és a Mária-szobor.

A szobrokat az önkormányzat 2007-ben restauráltatta. 

A védett sírok környékét is folyamatosan gondozzák, szépítik. 

2017. április 19., szerda

Dr. Megyesi Schwartz Pál munkássága



Kitartó, áldozatos gyógyító és kutató munkájával kivívta Mihályi, Kapuvár és a környező települések elismerését és tiszteletét, eredményei országosan is ismertté tették falunk nevét. 
2016 óta helyi értékünk és díszpolgárunk 

DR. MEGYESI SCHWARTZ PÁL.


Dr. Megyesi Schwartz Pált (1908 - 1987.) a Pécsi Egyetemen avatták orvosdoktorrá 1932-ben. 
1935-től körorvos lett Mihályiban, és már a kezdetektől végzett 
tudományos munkát.

1935-ben a településen kőolaj után kutattak, és eközben a fúró szén-dioxidot hozott fel, s mint később kiderült, Európa egyik legnagyobb ilyen lelőhelyére bukkantak. Kiaknázását meg is kezdték, eleinte elsősorban szárazjég termelés folyt.
Schwartz doktor ekkor figyelt fel a szárazjég és a szénsav-hó tulajdonságaira, és rendelőjében kísérletezni kezdett ezeknek az anyagoknak a terápiás felhasználásával.

Először szárazon használta a jeget haemangiómák eltávolítására. 1940-ben szárazjég használatával fürdőkádban állított elő szénsavat és szén-dioxidot, és feljegyezte, hogy ez a fürdő az érszűkületes és rheumatikus panaszokat is hatásosan gyógyítja. 
Később Kapuváron is alkalmazni kezdte a terápiáját.


1948-ban közleményt jelentetett meg az Orvosok Lapjában,

"A Mihályi-i szénsav-hó az orvosi tudomány szolgálatában" 

címmel, majd több előadást is tartott 
a kutatási eredményeiről.

Mihályiban 1953 tavaszáig dolgozott. Tüdőbetegség támadta meg, felépülése után tüdőgyógyász lett. 1957 és 1967 között a kapuvári kórház tüdőosztályának főorvosa volt, a eközben is alkalmazta a szénsavas kezeléseit a kórház egyik épületében. 1967-től az ér- és rheumaosztály vezető főorvosaként már elismerést vívott ki az orvostársadalom részéről is. 

1974 szeptemberében nyugdíjba vonult, de felesége segítségével Mihályiban továbbra is folytatta a betegei szénsav-fürdő kezelését.


Mihályihoz kötődése, elhivatottsága és ragaszkodása 
kitűnik a szavaiból is: 

"Közleményem nem hivatkozik tudományos alapokra, csak a gyógyító orvos megfigyeléseire. Elképzelem azt a lehetőséget, hogy a Mihályi-i szénsav-hó távoli helyekre is eljuttatja a szénsavas fürdő áldásos gyógyeredményeit."

Dr. Megyesi Schwartz Pál munkája gyümölcsét napjainkban is megtapasztalhatjuk, hiszen egykori munkahelyén, a kapuvári kórházban 2010-ben létrehozták az Angiológiai Rehabilitációs Központot, amelynek egyik legfontosabb eleme a modernizált széndioxid-gázfürdő.


2017. február 28., kedd

Bohócjárás Mihályiban

2017. február 28-án ismét Bohócjárás volt Mihályiban. 
A megyei értékről készült néhány fotóm alább megtekinthető. 
A népszokás leírása a


linken olvasható.













2017. január 19., csütörtök

Barthodeiszky Klementina, az iskolaalapító


Egy törékeny hölgy elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy idejekorán megfogalmazódott benne a mihályi gyerekek színvonalas oktatásának igénye. Ő volt a mihályi iskola alapítója,

BARTHODEISZKY KLEMENTINA.


Barthodeiszky Ignác Sopron vármegye alispánja volt, aki nagyobb birtokokkal és kastéllyal is rendelkezett Mihályiban. Az ő lánya volt Klementina (1827 - 1906.). 
A Bécsben élő kisasszony a családi birtokon álló egykori cselédház átalakításával álmodta meg egy zárdaiskola létesítését Mihályiban, 1887-ben. Irgalmas rendi tanító nővéreket hívott a faluba, hogy megkezdjék a helyi gyerekek oktatását. 
Először csak lányokat tanítottak, majd óvoda is működött az iskola épületében, később fiúkat is fogadtak.


A kisasszony alapítványából és más felajánlásokból fenntarthatták és szépíthették az iskolát, bár a kezdetek elég nyomorúságos körülmények között teltek. 
Később az iskola átépítésére is szükség volt. 
Klementina halála után a vagyona egy része a zárdaiskolára szállt, amivel alapot teremtett a falu első iskolájának a további fennmaradásához. 


Barthodeiszky Klementina áldozatos munkájának gyümölcse hirdeti, hogy érdemes volt a tudásnak, tanulásnak hajlékot teremteni, hiszen az általa felállított iskolában máig is folyik az oktató-nevelő munka Mihályiban.


(A zárdaiskola történetéről készült egy összeállítás, amely hamarosan elérhetővé válik. A megjelenésről ezen blogon tájékoztatok majd.)




2016. december 15., csütörtök

Mihályi tájszótár



Ismeri Ön a következő szavakat:
észér, trák, zséter, zsimbölög, murnya?
Ha nem, akkor lapozza fel a 

MIHÁLYI TÁJSZÓTÁRT!





Nem sok település büszkélkedhet saját tájszótárral.
A szótár anyagát a mihályi származású nyelvész, akadémikus Dr. Kiss Jenő gyűjtötte és állította össze. A gyűjtés a szerző szülőfalujában zajlott 1961 és 1976 között. 
Kiss Jenő szavait idézve, 

"anyanyelvjárásomat gyűjtöttem otthon."

A Mihályi tájszótár túlnyomó többségében olyan szavakat tartalmaz, amelyek a köz- és irodalmi nyelvben ismeretlenek: ezek a valódi tájszavak.
Belekerült a könyvecskébe néhány jelentésbeli és alaki tájszó is. 

A tájszavak mellett Mihályira jellemző falu- és névcsúfolók, időjóslások, szólások és egyéb nyelvi és néprajzi érdekességek is helyet kaptak a gyűjteményben. 

"Megaggyuk a móggyát, min páliak a herílísnek."

"Pipás, botos miháliak."

A könyv végén egy rövid összefoglalót is olvashatunk Mihályi történetéről.

Dr. Kiss Jenőt nem kisebb dolog sarkallta a tájszótár megírására, mint a pusztuló nyelvi értékeink megmentése.
Így ír erről: "Az életforma szükségszerű változásának természetes velejárója, hogy bizonyos fogalmak és szavak mindig kisebb használati körre szűkülnek s az őket használó idős emberek elmúlásával menthetetlenül kihalnak. Százával tűnnek el így nyelvjárási szavak, kifejezések, földrajzi nevek és vesznek el velük értékes információk a nyelvtudomány, a néprajz, a település- és gazdaságtörténet stb. számára. Ma még sok mindent megmenthetünk a feledésbe merüléstől, amit a következő nemzedék nyomokban sem fog megtalálni."

A Mihályi tájszótár 1979-ben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezések 103. számában, az Akadémiai Kiadó gondozásában. 

A szerzőről itt olvasatnak bővebben:





2016. november 7., hétfő

Dr. Kiss Jenő




Elvitathatatlan tudományos munkássága mellett kiemelkedően sokat tett Mihályi megismertetéséért, s a mai napig részt vesz falunk kulturális életében. Rendszeresen ellátogat Mihályiba, előadásokat tart, szakmai segítséget nyújt a falu hagyományainak, értékeinek megőrzéséhez

DR. KISS JENŐ.





A mihályi születésű Dr. Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika jeles kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.

Számos magyar és nemzetközi tudományos díj és elismerés mellett 2006-ban Mihályi díszpolgára címet is átvehette. 

Több publikációja jelent meg szülőfaluja nyelvjárásáról, történeti vonatkozásairól.

A rábaközi Mihályi igeképzői (1970), 
Mihályi tájszótár (1979), 
A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban (1981),
A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana (1982), 
Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából (1982), 
Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban (1989),
A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között (1990), 
Mihályi 800 éves (1998).


          




Dr. Kiss Jenő pályájának jelentős állomásairól, munkáiról, díjairól bővebben olvashatnak a következő weboldalakon:



A Duna Televízió nemrégiben közölt interjút a professzorral, amit a következő linken nézhetnek meg:

Interjú Dr. Kiss Jenővel

A legutóbbi előadása itt tekinthető meg:

Tudományünnepi előadás az MTA-n

Mihályi számára jelentős és kiemelkedő értéket képvisel a szerző Mihályi tájszótára, amely külön elemként nyert felvételt településünk értéktárába. Erről a könyvről hamarosan bővebb információkat közlök a blogon. 




2016. október 17., hétfő

Természeti értékeink



Minden ide látogató figyelmét felkeltik, így méltán elfoglalhatták helyüket a község értéktárában

a TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK.


Mihályi büszkeségei a fasorok:
Platánsor, hársfasor és eperfasor húzódik a falu három fő utcája mentén. A Hunyadi és Árpád utcák térszerkezete és az út mentén sorakozó fák az egykori mezővárosi rangú település máig fennmaradt örökségei. Ezek az utcák ugyanis a 17. század közepétől országos vásárok színhelyei voltak.

Az Árpád utcai platánsor.
A Hunyadi utcai hársfasor.

A Korona utcában, a Kis-Rába partján húzódó eperfasor.

Mihályi közterei, utcái szépen parkosítottak. 
Történeti jelentőségű a Dőry-kastély védett parkja. 
A legöregebb fáit még I. Dőry Miklós ültette, 1860-ban. A park struktúrája máig tükrözi az eredeti angolpark jelleget.

A Dőry-kastély parkjának idős fái.

A már elbontott Fiáth-kastély parkjának egyes részei, fái még ma is megtalálhatók a faluközpont és a sportpálya környékén.

          
A Fiáth-park fái őszi színekben.

Híresek a mihályi évszázados platánok is. A legöregebb késviselőjük az óvoda udvarán magasodó, 200 éves óriás (bevezető képünkön). Találunk még néhány 100-150 éves platánokat az iskola udvarán, a kastély parkjában és a sportpálya környékén is. 

Említést érdemelnek a templom kertjében álló mamutfenyők, egy, a Kis-Rába partján álló vén szelídgesztenyefa, valamint magánházak udvarain, kertjeiben álló öreg dió- és gyümölcsfák is. 


Öreg szelídgesztenye a Kis-Rába partján.

A nagy természetvédelmi jelentőségű, öreg, odvas fák számos védett madárnak és rovarnak adnak otthont. Ebből a szempontból kiemelkedően fontosak az eperfasor és a kastélyparkok: mintegy 50 itt előforduló madárfajból közel 30 rendszeresen költ is a területen. 

Erdei fülesbagoly egy diófán.
A község területén előforduló lágyszárú növények közül kiemelkedő jelentőségű az egyetlen orchidea fajunk, a széleslevelű nöszőfű, amelynek jelenleg két előfordulási helye ismert Mihályiban.

Széleslevelű nöszőfű.

Kellemes barangolást kívánok Mihályiban!