2016. december 15., csütörtök

Mihályi tájszótár



Ismeri Ön a következő szavakat:
észér, trák, zséter, zsimbölög, murnya?
Ha nem, akkor lapozza fel a 

MIHÁLYI TÁJSZÓTÁRT!





Nem sok település büszkélkedhet saját tájszótárral.
A szótár anyagát a mihályi származású nyelvész, akadémikus Dr. Kiss Jenő gyűjtötte és állította össze. A gyűjtés a szerző szülőfalujában zajlott 1961 és 1976 között. 
Kiss Jenő szavait idézve, 

"anyanyelvjárásomat gyűjtöttem otthon."

A Mihályi tájszótár túlnyomó többségében olyan szavakat tartalmaz, amelyek a köz- és irodalmi nyelvben ismeretlenek: ezek a valódi tájszavak.
Belekerült a könyvecskébe néhány jelentésbeli és alaki tájszó is. 

A tájszavak mellett Mihályira jellemző falu- és névcsúfolók, időjóslások, szólások és egyéb nyelvi és néprajzi érdekességek is helyet kaptak a gyűjteményben. 

"Megaggyuk a móggyát, min páliak a herílísnek."

"Pipás, botos miháliak."

A könyv végén egy rövid összefoglalót is olvashatunk Mihályi történetéről.

Dr. Kiss Jenőt nem kisebb dolog sarkallta a tájszótár megírására, mint a pusztuló nyelvi értékeink megmentése.
Így ír erről: "Az életforma szükségszerű változásának természetes velejárója, hogy bizonyos fogalmak és szavak mindig kisebb használati körre szűkülnek s az őket használó idős emberek elmúlásával menthetetlenül kihalnak. Százával tűnnek el így nyelvjárási szavak, kifejezések, földrajzi nevek és vesznek el velük értékes információk a nyelvtudomány, a néprajz, a település- és gazdaságtörténet stb. számára. Ma még sok mindent megmenthetünk a feledésbe merüléstől, amit a következő nemzedék nyomokban sem fog megtalálni."

A Mihályi tájszótár 1979-ben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezések 103. számában, az Akadémiai Kiadó gondozásában. 

A szerzőről itt olvasatnak bővebben:





2016. november 7., hétfő

Dr. Kiss Jenő




Elvitathatatlan tudományos munkássága mellett kiemelkedően sokat tett Mihályi megismertetéséért, s a mai napig részt vesz falunk kulturális életében. Rendszeresen ellátogat Mihályiba, előadásokat tart, szakmai segítséget nyújt a falu hagyományainak, értékeinek megőrzéséhez

DR. KISS JENŐ.





A mihályi születésű Dr. Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika jeles kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.

Számos magyar és nemzetközi tudományos díj és elismerés mellett 2006-ban Mihályi díszpolgára címet is átvehette. 

Több publikációja jelent meg szülőfaluja nyelvjárásáról, történeti vonatkozásairól.

A rábaközi Mihályi igeképzői (1970), 
Mihályi tájszótár (1979), 
A cipészmesterség szakszókincse a rábaközi Mihályiban (1981),
A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang- és alaktana (1982), 
Fejezetek a mihályi nyelvjárás mondattanából (1982), 
Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban (1989),
A mihályi nyelvjárás változásai 1889 és 1989 között (1990), 
Mihályi 800 éves (1998).


          




Dr. Kiss Jenő pályájának jelentős állomásairól, munkáiról, díjairól bővebben olvashatnak a következő weboldalakon:



A Duna Televízió nemrégiben közölt interjút a professzorral, amit a következő linken nézhetnek meg:

Interjú Dr. Kiss Jenővel

A legutóbbi előadása itt tekinthető meg:

Tudományünnepi előadás az MTA-n

Mihályi számára jelentős és kiemelkedő értéket képvisel a szerző Mihályi tájszótára, amely külön elemként nyert felvételt településünk értéktárába. Erről a könyvről hamarosan bővebb információkat közlök a blogon. 




2016. október 17., hétfő

Természeti értékeink



Minden ide látogató figyelmét felkeltik, így méltán elfoglalhatták helyüket a község értéktárában

a TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK.


Mihályi büszkeségei a fasorok:
Platánsor, hársfasor és eperfasor húzódik a falu három fő utcája mentén. A Hunyadi és Árpád utcák térszerkezete és az út mentén sorakozó fák az egykori mezővárosi rangú település máig fennmaradt örökségei. Ezek az utcák ugyanis a 17. század közepétől országos vásárok színhelyei voltak.

Az Árpád utcai platánsor.
A Hunyadi utcai hársfasor.

A Korona utcában, a Kis-Rába partján húzódó eperfasor.

Mihályi közterei, utcái szépen parkosítottak. 
Történeti jelentőségű a Dőry-kastély védett parkja. 
A legöregebb fáit még I. Dőry Miklós ültette, 1860-ban. A park struktúrája máig tükrözi az eredeti angolpark jelleget.

A Dőry-kastély parkjának idős fái.

A már elbontott Fiáth-kastély parkjának egyes részei, fái még ma is megtalálhatók a faluközpont és a sportpálya környékén.

          
A Fiáth-park fái őszi színekben.

Híresek a mihályi évszázados platánok is. A legöregebb késviselőjük az óvoda udvarán magasodó, 200 éves óriás (bevezető képünkön). Találunk még néhány 100-150 éves platánokat az iskola udvarán, a kastély parkjában és a sportpálya környékén is. 

Említést érdemelnek a templom kertjében álló mamutfenyők, egy, a Kis-Rába partján álló vén szelídgesztenyefa, valamint magánházak udvarain, kertjeiben álló öreg dió- és gyümölcsfák is. 

Szelídgesztenye óriás a Kis-Rába partján.
A nagy természetvédelmi jelentőségű, öreg, odvas fák számos védett madárnak és rovarnak adnak otthont. Ebből a szempontból kiemelkedően fontosak az eperfasor és a kastélyparkok: mintegy 50 itt előforduló madárfajból közel 30 rendszeresen költ is a területen. 

Erdei fülesbagoly egy diófán.
A község területén előforduló lágyszárú növények közül kiemelkedő jelentőségű az egyetlen orchidea fajunk, a széleslevelű nöszőfű, amelynek jelenleg két előfordulási helye ismert Mihályiban.

Széleslevelű nöszőfű (Fotó: Országalbum)
Kellemes barangolást kívánok Mihályiban!

2016. szeptember 20., kedd

Köztéri szobraink



Védett műemlékek, kulturális, művészettörténeti értékkel bírnak

KÖZTÉRI SZOBRAINK.


Mihályi méltán büszke a műemlék szobraira.
Ezek közül a legrégibb, a Rába-téren álló Szentháromság-oszlop.
Építtetője az a Niczky György, aki 18. században a korábbi török vész, majd a 
Rákóczi-szabadságharc idején feldúlt Mihályi helyreállításában nagy szerepet vállalt. 
A falu legtehetősebb birtokosaként 1691-ben állíttatta a szobrot.



 


Szintén Niczky György állíttatta a Kis-Rába hídja mellé 
Nepomuki Szent János szobrát 1738-ban, amely a szentet gyermekkel a kezében ábrázolja. 




A Szentháromság templom kertjében áll a barokk
Mária, Mennyország Királynéja szobor, ami 1700-ban készült.




Itt találjuk a rendkívüli szépségű Mária Immaculata rokokó szobrát, 
amelyet 1780-ban építtetett Rátky Klára, a mihályi nagybirtokos Kisfaludy Balázs özvegye.


  


Köztéri szobrainkat önkormányzatunk rendszeresen gondozza.
2015-ben mindegyik szobrot szakszerűen restaurálták, így a műalkotások 
ismét a régi fényükben pompáznak. 

(A képekre kattintva megnyílik a képtár lapozható formában!)









2016. augusztus 30., kedd

A kastély építészete

Már olvasható a >>> Dőry-kastély - Építészeti vonatkozások aloldal is! :) 

2016. július 22., péntek

A Dőry-kastély



Mihályi kiemelkedő műemlékeként komoly kulturális értéket képvisel egy épület, amelynek mind történelme, mind központi elhelyezkedése, mind a lakosság hozzá fűződő viszonya alapján méltó helye van a település helyi értéktárában. Ez az impozáns épület

A DŐRY-KASTÉLY.


 A falu központjában, négy utca találkozásánál áll a műemlék kastély, amely 1860 táján Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába került. Az utcára néző homlokzat közepén a Dőry család kőbe faragott címere látható. 


A kerítés kapuján belépve érdemes először megkerülni az épületet, mert a hátsó oldalán egészen más kép fogadja a látogatót. Ott két kerek saroktorony zárja a kastélyt, a köztük levő falak egyszerű formája elárulja az épület jóval korábbi eredetét. Ez a kastély 1550-1560 körül épült, a falu birtokosa, Ládonyi Demeter lakóhelyének. Ekkor az épület mind a négy sarkán kerek torony állt.


  A XVI. század végén a Ládonyi család fiú ágon kihalt. Kastélyát és birtokait veje, Kisfaludy Boldizsár örökölte. A XVII. századtól Rátkyak, Niczkyek birtokolták.  
A Rákóczi-szabadságharc idején a kastély leégett, 1709-ben Niczky György a jelenlegi késő reneszánsz formájában újjáépítette a hátsó szárnyat. Erről tanúskodik a Rába-parti homlokzaton található, latin feliratú kőtábla. 


Az első szárnyakat 1720-1730 körül a Rátkyak építették újjá korai barokk, festett homlokzatokkal. Ezeknek a részeknek korabeli formáját és színezését az udvari árkádos homlokzatok mutatják be.


Az 1700-as évek végétől a Fiáth és a Barthodeiszky család birtokolta a kastélyt, tőlük vette meg 1860-ban a Dőry család. Ők alakították át gótizáló romantikus stílusban.


A XX. század második felében iskola működött benne, majd 1968-tól 1975-ig akkori tulajdonosa, Győr-Sopron megye és az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította a mai formájában.



Az épület 2006-ban került a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. Kutatása lezárult, felújítása megkezdődött, de nem fejeződött be. Forráshiány miatt az épületet 2011. márciusában a KÖH átadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek. Tőlük 2015-ben vette át a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és vagyongazdálkodási Központ Kht, és a Nemzeti Kastélyprogramhoz kapcsolódó határozat értelmében felvették a felújítandó kastélyok listájára, ezzel a helyreállítása kormányzati forrásból valósulhat meg.

A kastély jelenleg nem látogatható !!


A kastély történetéről és a birtokos családokról bővebben olvashatnak a hamarosan elkészülő Dőry-kastély aloldalakon
A kastély építészetéről bővebben olvashatnak a Dőry-kastély - Építészeti vonatkozások aloldalon.
Több képet találnak a Dőry-kastély - Képtár aloldalon, valamint szép légi felvételeken is megnézhetik az épületet és környékét a Dőry-kastély a levegőből - Videó linken.


2016. június 30., csütörtök

A Bohócjárás



Elsőként mutatom be Mihályi község eddig egyetlen olyan értékét, amely a
Győr-Moson-Sopron megyei értéktárba is felkerült 2014-ben
Ez pedig egy néprajzi örökségünk, a 

BOHÓCJÁRÁS.



A bohócjárás Mihályiban a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kötődő alakoskodó szokás. Ilyenkor egy furcsa „lakodalmas menet” járja a falu utcáit. Minden házhoz betérnek és meghívják a lakosságot az esti Bohóc-bálba. Ők a „bohócok”. Jellegzetes maskarákba öltözve vonulnak, a szokáshagyomány által meghatározott, kötött menetben. Elöl megy két „Magyarruhás”, rajtuk nincs álarc, ők adják át a meghívót a bálba. Őket követik párokban a „Menyasszony” és a „Vőlegény”, a „Koszorúslány” és a „Vőfély”, az „Öregasszony” és a „Kéményseprő”, a „Tollas Zsidó” és a „Drótostót”, a „Medve” és a „Medvetáncoltató”, végül a „Harmonikás”. Ők tizenhárman nem hagyhatják el a helyüket a menetben. Énekelve, viccelődve masíroznak. Tartozik hozzájuk két „Kapuugráló” is, akik jó előre futnak a menettől és beugrálnak a kerítéseken a házakhoz. Rettegett résztvevői a bohócjárásnak a négy „Hamuzsákos”, akik messze elkószálnak a menetből, mindenkit megkergetnek és bekormozzák az arcukat. A női és férfialakokba is fiatal mihályi legények bújnak, így mindenki álarcot visel, hogy ne legyen felismerhető. Jellemző tevékenységük az arcok bekormozásán kívül a lányok-asszonyok megtáncoltatása, a gyerekek riogatása, valamint vicces, kacagtató jelenetek eljátszása a házaknál. A bohócjárás hatalmas ricsajjal, zenebonával együtt járó egész napos program. A bohócokat illik minden háznál megkínálni valami finomsággal, adománnyal.


 


Valószínűleg egy, a 15. században élt régi hagyomány továbbélése ez a szokás. Ebben a változatában csak Mihályiban gyakorolják, teljesen elszigetelt, nem ismerünk a Rábaközben hasonlót. Mivel a bohócjárás az utcákon zajlik, nagyon látványos, élvezetes program mindenki számára. A lakosság és az érdeklődő turisták szerepe talán még fontosabb, mint a maskarásoké: rajtuk áll e hagyomány fennmaradása, a bohócokhoz való hozzáállásukon, a lelkesedésükön. Ők ugyanis a bohócjárás „elszenvedői”. Hiszen a szokásnak éppen az a lényege, hogy a bohócok igyekeznek mindenkit bevonni a mulatságba, akit az utcán találnak. Sajnos, napjainkban a lakosság töredéke, szinte csak az idősek tartózkodnak az otthonaikban húshagyó kedden. Az emberek egyre elfoglaltabbak, ezért lankadni látszik az érdeklődés a falunkban a bohócjárás iránt. Így nagyon reméljük, hogy az értéktárba kerüléssel nemcsak a mihályiak buzgalmát fogja ismét felerősíteni ez a hagyomány, hanem egyre több, a megyénk értékei iránt fogékony ember is eljön és részt vesz a közös mókában. A bohócjárás hagyománya az ’50-es évektől volt igazán dokumentált és népszerű, a ’80-as években kihalt, majd húsz év csend után újjáéledt. Mindnyájunknak hiányzott, és bízunk benne, hogy kincsünket megőrizhetjük.



Képtárunkban a Bohócjárásról még több képet láthatnak!
A Linkek menüpontban egy videó is elérhető a szokásról.




2016. június 27., hétfő

Blogindító köszöntő


Kedves Látogatóink! 

Mihályi Község Önkormányzatának Helyi Érték Bizottsága nevében köszöntöm Önöket! 
Kovács Natália vagyok, a bizottság tagja. Engem ért a megtiszteltetés, hogy szerkeszthetem ezt a naplót, amelyben közkinccsé szeretnénk tenni Mihályi Települési Értéktárának elemeit. A 2014-ben létrehozott Települési Értéktárunk folyamatosan bővül, jelenleg 6 eleme van, de még ebben az évben további 7 elemet kívánunk felvenni, a beérkezett javaslatok alapján. ( Az értéktárak szerepéről és a javaslattétel módjáról "A települési értéktárakról" aloldalon olvashatnak bővebben. ) 

Ezzel a bloggal szeretnénk felhívni a falunkban és a környékünkön élők figyelmét a szellemi és tárgyi örökségünk őrzésének fontosságára. Legyünk büszkék rá, hogy ennyi érték birtokosai lehetünk! 

Blogunk bejegyzéseihez hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak és tetszést nyilváníthatnak más közösségi oldalak használatával is. Kérjük, éljenek a lehetőséggel! A visszajelzések mentén jobbá tehetjük az oldalt. 

Hamarosan bemutatjuk az első értékünket, amit majd havi rendszerességgel követ a többi. Tervezünk még külön Képtár menüt is, amiben több fotó is helyet kap. 

Kellemes időtöltést kívánok a blogon: 

a szerkesztő.